A társadalom szintjén alapvetoen két lehetoség adódik a beavatkozásra, az egyik az ismeretterjesztés a másik a jogi szabályozás. Az állattartási kultúra emelése, a nem kutyás emberekkel történo harmonikus együttélés szempontjából, elengedhetetlen mindkét lehetoség.

Társadalmi felelosség - Tremmel Nándor / Kutyahírek.huAz ismeretterjesztés elsosorban a szakemberek feladata, az elektronikus és írott sajtón keresztül fel kell hívni a kutyatulajdonosok figyelmét a felelos állattartásra. A megfelelo fajta kiválasztásának jelentoségére, az elengedhetetlen élettér megteremtésére, az együttélés szabályaira, a korai szocializáció jelentoségére, a tartás során eloforduló viselkedészavarokra és azok kezelhetoségére.



A felelos állattartás kommunikálásával csökkentheto a kutyaharapásos balesetek száma.
A kutyaharapások megelozése, elkerülése, csökkentése érdekében más Európai országokhoz hasonlóan, meg kell ismertetni gyermekeinket saját védelmük érdekében az alapveto teendokkel. Az alapszabályok mindenhol ugyanazok:







*
mindig kérdezze meg, szabad-e a kutyát megsimogatni,
*
kerülje a láncon tartott, vagy gazdátlan kutyákat,
*
ismeros kutyával se játsszon durva játékot,
*
soha ne hergeljen, uszítson, bántalmazzon kutyát,
*
ha egy kutya megtámadja, maradjon mozdulatlan, ne fusson, ne nézzen az állat szemébe, és ne próbálja meg elkergetni,
*
ha a kutya megnyugszik, próbáljon meg lassan, oldal irányban távolodni,
*
ha a kutya ráugrik, tartsa maga elé, ami nála van (táska, kabát, játék stb.) vagy védje az arcát és a nyakát a kezével,
*
minden kutyatámadás után kérjen segítséget a felnottektol (elsosegély, orvosi ellátás, a kutya megtalálása stb.).


Társadalmi felelosség - Tremmel Nándor / Kutyahírek.huJogi szabályozás A kutyatartást szabályozni kell!Azonban tudomásul kell venni, hogy nem lehet csupán a fajták tartásának tilalmával, vagy adminisztratív eszközökkel (ebadó, tiltó ebrendeletek) eredményt elérni!

A kutya sokirányú hasznot hajt a társadalom és az egyes emberek számára egyaránt (orzés-védelem, vadászat, rendorségi munka, vakvezetés, életmentés, a városlakók százezreinek rendszeres testmozgása, sokak számára családtag vagy az egyetlen társ stb.), ezért indokolatlan, aránytalan és káros a kutyatartás ilyen irányú korlátozása. Az emberi jogokhoz hozzátartozik az ember önvédelmi joga is, függetlenül attól, hogy az önvédelem céljára milyen eszközt használ. Az emberi szabadságjognak pedig az is a szerves része, hogy olyan háziállatot tartson, amilyet akar, ha ez a tulajdonlás nem sérti mások életét.

A szabályozást oly módon kell megvalósítani, hogy a nem kívánt jelenség okainak kiküszöbölésén keresztül érje el a kívánt hatást. Gondolok itt az állattartók polgári és büntetojogi felelosségének kiszélesítésére. Manapság rendkívül körülményes és szinte lehetetlen a kutyájukat kóborolni, másokat veszélyeztetni hagyó tulajdonosokkal szembeni nem anyagi természetu kártérítési igények érvényesítése.

A legnagyobb nevelo hatást és visszatartó erot azzal érhetnénk el, ha az emberek elleni kutyatámadásokról szóló híradásokhoz kapcsolódnának a tetemes kártérítésekrol szóló hírek is.
A polgári és büntetojogi felelosség megállapítása érdekében létre kell hozni egy muködo központi ebnyilvántartási rendszert, amely rendszer lehetové tenné a kutyák egyedi azonosítását, a veszettség elleni védooltások nyomon követhetoségét. A rendszer segítségével végrehajthatóvá válna az állategészségügyi és állatvédelmi ellenorzés, amelyen keresztül kialakítható egy kívánatos követelményrendszer, a kutyával közterületen és a nyilvános helyeken való közlekedés szabályaira vonatkozóan. Egyértelmuvé válna a felelosség a kutyák által okozott emberi sérülésekkel, közlekedési balesetekkel és egyéb károkkal kapcsolatban. A megfelelo háttér megteremtése után lehet csak megalkotni a betartható ebrendeleteket. E rendeletekben lehetne rögzíteni, pl. a kutyafuttatók kialakításának kötelezettségét, a kutyatulajdonosok kutyaiskolával kapcsolatos kötelezettségeit, /orzo-védo fajták tekintetében legalább BH vizsga/.

A kutyák emberek elleni agresszivitásának vonatkozásában, káros az utcán összeterelt kutyák tömeges védooltása.
A legtöbb kutyatartó csupán évente egyszer, a veszettség elleni oltáskor mutatja meg a kutyáját állatorvosnak!
Elosegítené a probléma kezelését, ha az oltással egyidejuleg lehetoség nyílna a kutyák klinikai vizsgálatára és konzultációra is. Ugyancsak módosításra szorulnak az embert harapó kutyák megfigyelésének szabályai. Szükséges, hogy a harapási eset kapcsán ne csak a veszettség kizárása történjen meg, ami természetesen alapveto, hanem az agresszivitás kezelése is. Ezt az indokolja, hogy ma Magyarországon több kutya pusztul el az agresszivitás, mint a szopornyica következtében és több emberi halálesetet okoz ez a probléma, mint a veszettség.




Mi mással zárhatnám gondolataimat, mint a - Kis Herceg- örök érvényu mondatával:

TE egyszer s mindenkorra felelos lettél azért, amit megszelídítettél!